Ha létezik csapat, mely képes magát hosszú időre áramtalanítani, majd poraiból feltámadni, az a Boston Celtics - aki nem hiszi, nézze meg a tavalyi szezonjukat. Idén, az alapszakasz vége felé megint eljátsszák a "nagy halált", kérdés viszont, hogy ez tudatos energiatakarékos üzemmódba kapcsolás következménye-e, vagy tényleg leeresztettek. Sokak szerint a nagyszerűen alakuló évadukat a februári, nagyszabású játékoscsere tette tönkre, s akkortól kezdett el akadozni az addig olajozottan működő gépezet. Kívülállóként nagyon nehéz megállapítani az okait (melyek amúgy is jóval összetettebbek annál, mint amit az egyszerű halandó agya felfogni képes), viszont a játékukból (és egyes nyilatkozatokból, szakírók megjegyzéseiből) kisilabizálható némi fogódzó, amibe bele lehet kapaszkodni.
Azt, hogy a Bostonnak jót tett-e a csere meg lehet ítélni rövid és hosszú távban gondolkodva. Az biztos, hogy többeknek rosszul esett a csapatban Perkins elvesztése - emberileg és játékban egyaránt. Ez kétségtelenül negatívan hatott a játékukra. Viszont a profi kosarasok élete már csak ilyen, a bostoniak többsége rutinos róka, tökéletesen tisztában vannak a játékszabályokkal, nem hinném, hogy a kelleténél tovább csócsálták volna a témát. A botladozásuk meglátásom szerint nem ennek köszönhető, hanem sokkal inkább a következőknek:
1. Rondo nem tudja meccsről-meccsre azt a teljesítményt hozni, ami tudása alapján elvárható lenne tőle, ráadásul ha nem megy neki, bűn rosszul (vagy észrevehetetlenül) játszik. Márpedig ebben a zenekarban ő a bőgős, ha ő nem adja meg a ritmust, az egész orkesztra kakofóniába fullad. (Ezt láthattuk a Miami ellen is.)
2. Allen "catch and shoot" dobásai nem akarnak ülni mostanában, márpedig ha ő nem tudja szélesíteni csapata játékát, nincs aki beszálljon a helyére, és az ellenfél könnyebben behúzódhat - vagyis nem marad tere a magas embereknek. Pierce nem az az alapon átfutó típus, ő jobban szeret a palánkkal szemben állva tüzelni, így nincs szélesség, ha nincs szélesség, nincs mélység sem, maradnak Garnett tempói a könyökből, meg a többiek kósza kísérletei.
3. Palánk alatt most legalább olyan lyukasak, mint a Miami. Shaq sérült, JO még nem az igazi (bár ő legalább javulgat), Krstic (ezen a szinten) nem tud védekezni, Davis ugrani, Green négyesben súlytalan, KG pedig önmagában kevés. Ha a nagyember visszatér a play-offra, jelentősen megváltozik majd a helyzet, s ha helyrebillen a védekezés, akkor javul majd a támadójátékuk is.
4. Rivers rotációja sehogy sem akar összeállni, még mindig nincs meg mindenki helye és szerepe a csapatban a kiegészítőemberek közül. Amíg a helyére nem rázódnak a dolgok, esetleges lesz a játék is.
Ha a szezonon túli időszakban (is) gondolkodunk, akkor több ráció van a cserében. Az elcserélt játékosok egészségügyi problémáiról már többször esett szó, egy olyan rekonstruált térdre, mint Perkinsé, nem biztos, hogy érdemes lenne alapozni (arról nem beszélve, hogy jövőre szabadügynökké vált volna, aki ingyen mehet, amerre lát, "ellenszolgáltatás" nélkül), Robinson pedig nem ésszel játssza a kosárlabdát, ami ebben a csapatban - extra lendület ide vagy oda - egyet jelent a kerékkötői szereppel. Green a jövő embere, pontosan olyan mismatch, mint Pierce, Krstic képzett kosaras (s egyszer talán megtanul hátrafelé játszani amerikai módon is), Westben kifejezetten van fantázia (kár, hogy el van csúszva nála a deszka). Gondolni kell a nagy hármas utáni korszakra is, és egy Rondo-West-Green-Davis-Krstic kvintett igenis képezheti a gerincét a jövőbeni csapatnak - az más kérdés, hogy azért kelleni fog még oda egy-két spíler.
A másik nagy kérdés, hogy ilyen leolvadás után képesek lesznek-e ugyanúgy felpörögni a rájátszásra, mint tavaly. Én félek tőle, hogy egyszer volt Budán kutyavásár. A kulcsjátékosok egy évvel rutinosabbak lettek ugyan, de idősebbek is, és a Knicks-Heat-Bulls sorozat borzasztó nehéznek ígérkezik - az erőltetett menet pedig nem vénembernek való. Mindenesetre csűrhetjük mi a dolgokat bárhogy: az igazság pillanata úgyis csak a PO-ban jön el, akkor majd elválik, hogy a Boston ismét csak rápihent-e az egyenes kieséses szakaszra, vagy ténylegesen besavasodtak a megfáradt izmok.
